ladikszekér, deszkás szekér

a → szekérnek egy újabban, főleg az I. világháború után a → csilleszekérből kialakult változata. A közönséges szekér alvázára → rakoncás vánkosok (→ simely) közé deszka oldalakat szerelnek. Aldeszkája van, és a → szekérderekat elöl-hátul → suberral vagy tiltóval zárják be. Különösen szegény emberek és fuvarosok használták. Az előbbiek könnyen előállíthatták, szinte házilag is, az utóbbiak pedig erős vánkosokkal és rakoncákkal szén, homok stb. hordására nagyon alkalmas erős ladikszekeret készíttethettek. Előnyének tartották, hogy katonai célokra – háború esetén – nem vették ezeket igénybe. – Irod. Balogh István: A lófogatok Debrecenben a XVIII–XIX. században (3. rész) (Ethn., 1966).