kardozás

→ farsangi adománygyűjtő (→ adománygyűjtés), → köszöntő szokás. Általában farsanghétfőn zajlik. Zobor vidékéről ismeretes az a formája, hogy kilenc legény bandaszóval – vagyis zenészekkel – házról házra jár. Reggel indulnak, s késő délután lesz, mire befejezik a kardozást. A szokás cselekménye: a házak udvarán a legények körbe állnak, kardjukat magasra emelik, majd egymás felé különböző szúró-vágó mozdulatokat tesznek. Ezt követően, ha a házban van leány, kihívják, és az udvaron táncolnak vele. A legények a gazdasszonytól szalonnát és tojást kapnak. A szalonnát a kardjuk hegyére tűzik, s így mennek a következő házba. Itt leveszik a szalonnát a kardról, kosarukba rakják, s újra a már ismertetett cselekményt játsszák el. A szalonnát és tojást eladják, s az így szerzett pénzből aznap este a muzsikusokat kifizetik, táncmulatságot rendeznek, amelyen szabados a tánc, vagyis mindenki ingyen vehet részt rajta. Hasonló szokás a nyársalás (→ farsangi köszöntő).