láncalja, lánc

rét, kaszáló, erdő- és szántóterület mértékegysége. A földmérő lánc a múlt században még országosan elterjedt volt, többnyire a községek tulajdonában állott. A lánc és a láncalja mérete vidékenként változott. Szatmár megyében a lánc 10 öl hosszúságnyi volt. Ugyanott a láncalja egy lánc széles és 12 lánc hosszú parcella (= 1200 négyszögöl). Biharban egy láncalja 1000 négyszögölnek felelt meg. Legtovább kaszáló mértékegységeként élt – Biharban még a 20. sz. első harmadában is –, ami annak közösségi birtoklásával, gyakori osztásával magyarázható. (→ még: kaszaforduló, → kerékalja, → kötélalja, → pózna, → területmértékek) – Irod. Szabó Mátyás: A Körös és Berettyó alsó folyása vidékének rétgazdálkodása (Népr. Közl., 1957); Molnár Ambrus: Határhasználat Sápon a XIX. században (Agrártörténeti Szle, 1968).