területi munkamegosztás | TARTALOM | Terülj asztalkám! (abroszkám!), Szamár, „tüsszents” aranyat!, (Üssed, üssed, üssed botocskám!) |
a szántóföld vagy más mezőgazdaságilag hasznosítható területek meghatározására szolgáló nem hivatalos, népi mértékegységek. A területmértékek legtöbbje eredetileg hivatalosan is érvényben volt, azonban annyira belerögződtek a helyi gyakorlatba, hogy érvénytelenítésük után évtizedekkel később is számoltak velük. Sok helyen egészen a termelőszövetkezetek megalakulásáig megmaradtak a paraszti közösségekben a jobbágytelkek rendszerére utaló területmértékek: pl. hely, telek, föld, ill. ezek hányadai: félhely, félföld stb. Használták a köblös, mérő és a vékás stb. elnevezéseket, amelyek eredetileg a földterület vetőmag befogadóképességét jelölték (→ köböl, → mérő, → véka, → kila). Vannak régi mértékekre utaló területmértékek, pl. → lánc, → láncalja, kvadrát. Külön csoportot alkotnak azok a területmértékek, amelyek a földközösségi határújraosztások területegységeiből jelentésátvitellel keletkeztek pl. nyilas, kaszáló, rét (a jobbágytelkekhez járó terület), kenderföld stb. A múlt századi legelőelkülönítések és tagosítások idején sok helyen egyetlen határrészből szakították ki és osztották föl a jogosultaknak a közös területekből a járandóságot. Így keletkeztek a bánom, páskom (Bánom és Páskom gyakran előforduló földrajzi nevekből), a kompetencia, járandó stb. típusú területmértékek, amelyek meghatározott területegységet jelentettek. A régi népi területmértékekre jellemző, hogy vidékenként, tájanként, helységenként más a tartalmuk és a jelentésük, aminek leginkább a jobbágytelkek változó területnagysága az oka. A területmértékek a feudalizmus századaiban nem az egységesülés felé fejlődtek, hanem ellenkezőleg, szaporodtak és differenciálódtak. Különösen sokfajta mértékegységet ismertek a szőlővidékeken (→ szőlőföld mértékegységei). A régi területmértékek hivatalos használatának a múlt század második felének tagosításai, ill. a kishold vagy magyar hold (100011001200 négyszögöl), főleg azonban a kataszteri vagy nagyhold (1600 négyszögöl) elnevezés vetett véget. A hektár 1970-ben történt hivatalos bevezetése óta a kataszteri hold is országos viszonylatban háttérbe szorult. A népi területmértékeket a néprajztudomány rendszeresen még nem vette számba, jelentésüket pontosan nem ismeri. (→ még: ekeföld, → fertály hold, → kapás szőlő, → négyszögöl, → szekérszéna) Irod. Balassa Iván: A debreceni cívis földművelésének munkamenete és műszókincse (Debrecen, 1940); Kovách Géza: Területmérési rendszerek Arad környékén (Népismereti Dolgozatok, Bukarest, 1980).