lomozómalom

a gyapjúból szőtt ruhaszövet, szőnyeg, pokróc ványolás, kallózás utáni szálazására használt, a vízi energiát forgató mozgássá alakító gép. A lomozómalom fő berendezési eszköze egy nagy keresztmetszetű, dobszerű henger. A lomozandó szövetet erre erősítik fel. A henger forgása közben vasfésű soron húzza végig, amely a nemezszerűen összetömörödött szövetből elemi gyapjúszálakat húz ki és részben ki is tép. A lomozott szövet jó hőszigetelő. Kiálló fürtjein az eső vize gyorsan lecsorog, nem engedi a szövet belső rétegeit átázni. Előfordul, hogy a szövet mindkét oldalát lomozzák. (→ még: patakmalom) – Irod. Gáspár Gyula: Abaposztó, cserge, lomospokróc (Búvár, 1930); Pongrácz Pál: Régi malomépítészet (Bp., 1967)