| magyar szóló | TARTALOM | magyar szűr |
A Vas m.-i Veleméri-völgy fazekas falvai közt a legismertebb a magyarszombatfai fazekasság. Fazekasai a D-Dunántúl, főleg Somogy m. falvait látták el edényekkel. A mesterség a 14. sz.-ig nyúlik vissza. A fazekasok szinte a legutóbbi időkig háziiparszerűen dolgoztak, igen régies technikával. Jórészt mázatlan edényeket készítettek: tűzálló fazekat és tejesfazekat, de készítettek kantákat is. Díszes edényeikre is az egyszerűség jellemző: lakodalmas fazékra és kancsókra ún. cifrázóval nyomták a mintát. E vidék fazekasságát a Züric-völgyben elszórt fazekas falvakról züricvölgyi fazekasság néven is szokás emlegetni. A Magyarszombatfán működő kerámiagyárat az innen származó neves mester, Czugh Dezső alapította. – Irod. ifj. Kós Károly: A züricvölgyi fazekasság (Dunántúli Szle, 1944); Czugh Dezső: Magyarszombatfa és környéke fazekasságáról (Népünk Hagyományaiból, Bp., 1955).