Mária

→ Jézus anyja, aki a Biblia szerint szűzen szülte fiát, halála után nyomban az égbe jutott, ahol az egyház tanítása szerint szüntelenül közbenjár híveiért. Más magyar nevei: → Boldogasszony, Boldogságos Szűz, Szűzanya, Szűz Mária. A r. k. és a gör. kel. vallású lakosság különös tiszteletben részesítette. A Mária-ünnepeket inkább a Boldogasszony szóval illeti a magyar terminológia. E napokhoz gazdag paraszti hagyományanyag kapcsolódik. A fontosabbak ezek közül: Gyertyaszentelő Boldogasszony (Jézus bemutatása a templomban; gyertyakultusz; febr. 2.), Gyümölcsoltó Boldogasszony (Angyali üdvözlet: szemzés; márc. 25.), Sarlós Boldogasszony (Mária látogatása Erzsébetnél: aratás, termékenység; júl. 2.), Kármelhegyi Boldogasszony (csodás jelenés, halottkultusz; júl. 16.), Havi Boldogasszony (csodás jelenés, járvány, aug. 5.), Nagy-Boldogasszony (Mária mennybevétele: virágszentelés, halottkultusz; aug. 15.), Kis-Boldogasszony, másként Kisasszony (Mária születése: termésért való hálaadás, búzavetés; szept. 8.), Hétfájdalmú Szűzanya (szept. 15.), Szeplőtelen Fogantatás (különösen ikonográfiája változatos, dec. 8.). A legtöbb Mária-ünnepen, főleg Sarlós, Havi, Nagy- és Kis-Boldogasszony napján → búcsú volt a Máriának szentelt → búcsújáróhelyeken: Gyűd, Andocs, Celldömölk, Búcsúszentlászló, Sümeg, Csatka, Remete, Máriabesnyő, Verebély, Pócs, Boldogasszony, Máriavölgy, Sasvár, Radna, Csíksomlyó, Máriacell, Bisztrice stb. – Egyéb kisebb jelentőségű, inkább már templomon kívül, helyi közösségektől megült ünnepek: Mária kézfogója (jan. 23.), Lourdes-i Jelenés (febr. 11.), Mária nevenapja (egyúttal a Mariahilf-kegykép – Segítő Mária – ünnepe, szept. 12.), Olvasós Boldogasszony (az olvasós társulatok főünnepe, okt. 7.), Magyarok Nagyasszonya (nem vált népivé, okt. 8.), Mária bemutatása (a gyermek Mária beavatása a templom szüzei közé, nov. 21.) – Mária a néphagyományban különösen az asszonyok oltalmazója volt (esküvő, gyerekágy). Szombatot az asszonyok az ő tiszteletének szentelték (böjt, fehér fejkendő stb.). (→ még: Mária-ének) – Irod. Eszterházy Pál: A Boldogságos Szűz Mária ötvenkét szombatja (Nagyszombat, 1690); Makula nélkül való Tükör (Számtalan ponyvakiadásban, Nagyszombat, 1712); Egy magyar szentember. Orosz István önéletrajza (kiadta: Bálint Sándor, Bp., 1942); Volly István: 101 Mária-ének (Szeged, 1948); Hetényi János: A Mária-ünnepek magyar népi megülésének teológiai vizsgálata (Bp., 1957); Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium. A Mária-ünnepek és jelesebb napok hazai és közép-európai hagyományvilágából (I–II., Bp., 1977).