matyó cifraszűr

a három matyó faluban: Mezőkövesden, Tardon és Szentistvánon viselt → szűr. Alföldi kunsági formája volt. Készülhetett Mezőkövesden is, de a miskolci, egri, tiszafüredi szűrszabók is gyakran árulták szűrjeiket a mezőkövesdi vásárokon. Ami a matyó szűr szabását illeti, 1900 után – feltehetően a debreceni szűrök hatására – nyakas formában, tehát kis felálló gallérral is készült. Ezek a szűrök már nagyobb gallérúak és szélesen szegettek voltak. A felálló gallérú szűrt vak nyakas formában is csinálták. – A matyó cifraszűr díszítménye az 1870-es, 80-as években különféle színekkel varrott virágokból állt. 1900 körül ebből a tarkaságból az egyszínűség kétféle változatban honosodott meg: a szűrök egy részén az eleinte tarka virágokon elhatalmasodott a vörös szín, úgy hogy végül a leveleket is vörössel hímezték. Mezőkövesden kívül főleg Szomolyán és Bogácson viselték. Csillagos szűrnek is nevezték ezt a fajtát az elejére hímzett csillagról. Az egyszínűvé válás másik útja az uralkodó fekete szín a szűr egész díszítésén. Kezdetben kávébarna volt a hímzés, de lassan feketévé vált. Ilyen fajta szűröket a szomszédos Mezőcsát, Kisgyőr és Cserépfalu kálvinista lakosai a matyóknál már valamivel korábban is hordtak. – Irod. Györffy István: Magyar népi hímzések. I. A cifraszűr (Bp., 1930).