memorat

a műszót C. W. von Sydow alkotta (a lat. memoratumból). Az első fogalmazásban nagyjából azonos volt az → élménytörténettel. A memoratban az elbeszélő egyes szám első személyben saját, főleg természetfelettivel kapcsolatos élményeiről számol be. Később a szó értelme némileg szűkült, s a mondaalakulás egy stádiumát nevezték memoratnak. A memoratot erősen befolyásolja az epikusan megformált költői → mondák formája és tartalma. A memorat, ha átmegy a köztudatba s költői formát nyer, → fabulat lesz, azonban a mondakutatók hangsúlyozták, hogy természetesen nem minden memoratból lesz fabulat, másrészt nem minden fabulatot előz meg szükségszerűen memorat. – A magyar mondakutatók a két szakkifejezést az 1960-as évek óta használják. – Irod. von Sydow, C. W.: Kategorien der Prosa-Volksdichtung (Selected Papers on Folklore, Copenhagen, 1948); Voigt Vilmos: A mondák műfaji osztályozásának kérdései (Ethn., 1965); Körner Tamás: A magyar hiedelemmondák rendszerezéséhez (Ethn., 1967); Vergleichende Sagenforschung (szerk. Petzold, Leander, Darmstadt, 1969); Dömötör Tekla: Monda (A magyar népköltészet, Bp., 1969).