élménytörténet

az elbeszélő életéből, első személyben elmondott jelentősebb epizód. Ismeretes mind a tradicionális paraszti közösségben, ahol a mesével felváltva hangzik el, mind a városi munkáselemekkel vegyes környezetben. A folklorizáció kezdeti fokán áll az élménytörténet, csupán a többszöri elmondás csiszolja, formálja. Témája rendkívül változatos. Legkedveltebbek: a) → háborús történet, b) egyéb történet, amelyben az elbeszélő – a történet pozitív hőse – elmondja, hogyan torolta meg az igazságtalanságot, leckéztette meg a gőgös urat stb. Az élménytörténet többszöri elmondás után rendszerint jelentékenyen eltér a valóságtól. (→ még: memorat, → „igaz” történet, → realisztikus történet) – Irod. Wesselski, A.: Die Formen des volkstümlichen Erzählguts (Spamer, Adolf: Die deutsche Volkskunde, Leipzig, 1934); von Sydow, C. W.: Kategorien der Prosa-Volksdichtung (Selected Papers on Folklore, Copenhagen, 1948); Dobos Ilona: Az „igaz” történetek műfajának kérdéséről (Ethn., 1964).