katikönyöke

a juh lábszára, a boka és a térd csontja, amelyet a Hortobágyon és a környező településeken a főzésnél megkülönböztetnek és igen finom falatnak tartanak. A főzés előtt a csontot megvagdalják, hogy a csontvelőt is elfogyaszthassák. A hagyományos pásztorösszejövetelek (→ gazdasági evés, Dömötör (Demeter) napja stb.) és lakodalmak vacsoráin a juh fejét a két katikönyökével mindig az asztalfőn ülő, legtekintélyesebb számadó vagy vendég kapta. Nádudvaron a lakodalmi vacsorákon a násznagynak tálalták. – Irod. Ecsedi István: A debreceni és tisztántúli magyar ember táplálkozása (Debrecen, 1935).