| Nagyváradi kapitány-lány | TARTALOM | naiv művészet |
mezőgazdasági szakíró. Teológiai és jogi képesítést szerzett Sárospatakon a Ref. Kollégiumban. Magánnevelő és tanár volt, majd katonának állt. Megfordult Ausztriában, Itáliában, Belgiumban. 1786-ban, leszerelése után gazdasági gyakornok volt Bécs környékén, majd Pestre jött. 1791-ben Festetics jószágkormányzója lett Keszthelyen. Nagyváthy javasolta gazdasági iskola építését Csurgón, 1792-ben. 1797-ben maga is Csurgón telepedett le. Nagy jelentőségű gazdasági, agrár szakirodalmi tevékenységet fejtett ki. Munkái az egykorú mezőgazdasági viszonyok, eljárások megismerésében forrásértékűek, a néprajz számára nélkülözhetetlenek. – F. m. A szorgalmatos mezei gazda a Magyarországban gyakoroltatni szokott gazdaságnak rendjén keresztül (I–II., Pest, 1791); Magyar házi gazdaasszony (Pest, 1820); Magyar practicus termesztő (Pest, 1821); Magyar gazdatiszt (Pest, 1821); Magyar practicus tenyésztő (Pest, 1822). – Irod. Nagyváthy Kálmán: N. J. élete (Pozsony, 1890); Éber Ernő: Egy magyar agrártudós a tizennyolcadik században (Agrártudomány, 1955).