népi együttes

1. a paraszti hagyományokat rendszerint komplex módon (dal, tánc, zene, szokás, játék, viselet), többé-kevésbé színpadra rendezett formában, tudatosan őrző, több korosztályt is felölelő falusi pedagógusok vezetésével működnek. Rendszerint egy-egy népszokás színpadi megjelenítésének keretében mutatják be saját dalaikat, táncaikat, viseletüket. A népi együttes-mozgalom az 1950-es években a Népművészeti Intézet s Muharay Elemér irányításával bontakozott ki. A népi együttesek száma ez idő tájt elérte a 200-at. A népi együttes a → Gyöngyösbokréta mozgalomtól eltérően a falu egész társadalmát átfogta, aktivizálta, s nem csupán a hagyományok megőrzésére törekedett, hanem alkotó színpadi fejlesztésére is, a műkedvelés keretei között. Számuk az 1950-es évek végére csökkent. Az utóbbi években más formában éledt újjá: éneklő csoportok ún. páva-körök vagy paraszt táncegyüttesek alakultak. Tevékenységük leszűkült ugyan a dal és tánc körére, ezt azonban elmélyültebben művelik s gazdagabban jelenítik meg. – A felszabadulás után Bp.-en és több vidéki városban alakultak műkedvelő népi együttesek. Irányításukat eleinte a Magyar Táncszövetség, majd a Népművészeti-Népművelési Intézet végezte. A városi népi együttesek tagjai munkások, diákok, értelmiségi dolgozók, akik a néptáncokat már tudatosan tanulják, és előadásukban kifejezetten színpadra alkalmazva, különböző fokon stilizált, feldolgozott formában jelenik meg a néptánc. – A Magyar Állami Népi Együttes 1950-ben alakult meg. Ének-, zene- és tánckarból álló reprezentatív hivatásos művészegyüttes. Fő feladata a magyar néphagyományok ápolása és korszerű színpadi művészetté formálása. Első művészeti vezetője: Rábai Miklós koreográfus, Kossuth-díjas, kiváló művész volt. Hasonló szerkezetű, de sajátos profilú hivatásos együttesek még: az Állami Budapest Táncegyüttes, a Honvéd Művészegyüttes és a Belügymin. Duna Művészegyüttese. – Irod. Muharay Elemér: Három népi együttes három népi játéka (Bp., 1953); Maácz László: A Magyar Állami Népi Együttes tánckarának krónikája (Tánctud. Tanulm., 1963–64., Bp., 1964); Vitányi Iván–Maácz László: Tanulmányok a magyar táncmozgalom történetéből (Bp., 1964). – 2. → citerazenekar, → hangszeres együttes