kegyetlen anya

klasszikus → ballada. Két altípusát ismerjük: a) A Budai Ilona székely ballada szerint az anya ellenség elől menekül két gyermekével és kincses ládájával. A közeledő ellenség neszére elhagyja gyermekeit, ládájával fut tovább.

Mert fiú helyibe fiút ad az Isten,

De pénzem helyibe ingyen nem ad Isten.

Továbbmenve megpillant egy tehenet, amelyik mindkét borját viszi. Ez ébreszti tettének súlyára, visszafordul, de a gyermekek megtagadják anyjukat. – b) Moldvában ismert változatok szerint a fogságból menekülő asszony elhagyott gyermeke farkasok közé kerül, azok megkegyelmeznek neki és felnevelik. Később találkozik anyjával, aki visszahívja, de a gyermek elutasítja.

Jere hozzám immár

Te síró lányecskám

Nézd be szépen megnőtt

Kedves szép fiúcskám

Hallgass asszony, hallgass,

Nem vagy nekem anyám,

Anyám lettél lenne,

El nem hagytál lenne.

Gyermekeit elhagyó anya a hőse a Gyönyörű Bán Kata balladának is, aki a csábító kedvéért válik meg gyermekeitől, de a férfi házában megbánva tettét visszatér. Útközben keresi gyermekeit, de csak a csontjaikat találja meg. – A kegyetlen anya motívum megtalálható a → gyermekgyilkos leányanya balladában is, de a szöveg típusa ettől független. – Az anyai felelősségérzet hiányából fakadó morális tragikum művészi kifejezése a különböző motívumokat tartalmazó balladákban egyaránt közös sajátság. A kegyetlen anya ballada archaikus nyelvezetű. Az erdélyi változatok tagolatlan versformájúak, elbeszélő jellegű rímes sorokból állnak. A moldvaiak különösen bővelkednek nyelvi archaizmusokban. – Ortutay Gyula szerint a kegyetlen anya ballada a külföldi variánsoktól függetlenül alakult ki. Motívumai rendkívül archaikusak. Az állatoktól megleckéztetett anyáról szóló költői képsor balladai párhuzamait nem ismerjük A motívum rokonsága az antik hagyományban (Romulus és Remus, Firdauszi: Királyok könyve, burját-mongol epikus szájhagyományban stb.) lelhető fel. – Irod. Ortutay Gyula: Székely népballadák (Bp., 19483); Leader, N.: Hungarian Classicical Ballads (Cambridge, 1967).