keresztgyermek

az a keresztelés aktusával (→ keresztelő) kezdődő műrokonsági viszony, amely a keresztelt gyermek és a keresztvíz alá tartó nő és annak házastársa vagy ez alkalomra választott férfitársa között jön létre. A keresztgyermek iránt a → keresztszülőknek a társadalom által előírt kötelességei vannak. A keresztgyermek keresztelésének költségeit, a bába megajándékozását a keresztszülők fedezik. A keresztgyermeket a helyi szokásnak megfelelően, egy bizonyos korban illett megajándékozni, ill. felruházni. Pl. a mátraalji palócoknál a keresztgyermek a keresztelőkor ingnek való vásznat, szentelt gyertyát, pólyakötő szalagot kap, a Sárközben selyemkendőt, később öltözet ruhát, az Alföldön pénzt adnak, iskoláskorban egy öltözet ruhát vesznek keresztgyermeküknek. Búcsúból, vásárból a keresztgyermeknek illett ajándékot hozni, családi vagy egyházi ünnepeken a köszöntő keresztgyermeknek megkülönböztetően nagyobb pénzt, ajándékot adnak. Bérmáláskor, konfirmáláskor megajándékozták, névnapján, születésnapján megemlékeztek róla. A katona keresztfiút keresztszülei is látogatták. Egyes vidékeken a legény kérője a keresztapja vagy keresztanyja. Ha a kérők többen is vannak, a keresztszülők általában nem hiányozhatnak. Gyakori, hogy a keresztgyermek lakodalmán a keresztapa a násznagy, a keresztanya a nyoszolyóasszony. Lakodalmi ajándékuk, tehetségükhöz mérten, jelentős. Ha a keresztgyermek csecsemő korában meghal, a keresztapa viszi ki a kis koporsót a temetőbe. A keresztszülők a keresztgyermeket keresztlányomnak, keresztfiamnak szólítják, mások előtt így is emlegetik. A keresztgyermeket a Ny-Dunántúlon kiskeresztlányomnak, kiskeresztfiamnak mondják. (→ komaság)