kéveverő fa

lapos deszka vagy rövid nyelű, lapát alakúra faragott fa, a kévekötés segédeszköze. Bekötéskor a kéve fenekét veregették vele egyenletesre, miközben azt a kötéllel kissé megemelték. Sok helyen mosósulykot vagy mángorlólapickát használtak erre a célra. A kéveverő fa nagyjából azon a területen fordul elő, ahol a múlt században még sarlós aratás folyt (a Dunántúl legnagyobb része, Felföld, az Alföld néhány pontja). A kéveverő fa a sarlós aratás kísérője volt mint a kévekötő munka tökéletesítésének eszköze. Újabb eredetű szerszám. Erre utal változatos megnevezése is: verőfa, deszkaverő, ütőgetődeszka, lapogató stb. – Irod. Takács Lajos: A kötözőbot Magyarországon (Ethn., 1969).