kapáscéh

szőlőmonokultúrás vidékeken a szőlőmunkásokat egyesítő szervezet. Felépítéséhez a nagy múltú iparos → céhek szolgáltak mintául. Létrejöttüket világi és egyházi nagybirtokosok, valamint a központi kormányszékek szervei szorgalmazták. A kapáscéhek fő célkitűzései: az egyház anyagi és erkölcsi támogatása, körmeneteken való részvétel, a gazdák becsületes kiszolgálása, súlyos betegség vagy halál esetén egymás támogatása voltak. Ki nem mondott céljuk nyilvánvalóan e korai nincstelen mezőgazdasági bérmunkásság forradalmiságának, elsősorban bérharcainak leszerelése volt. Bár a kapáscéhek szervezésére már a 17. sz. óta meg-megújuló kísérletek történtek, a kutatás jelenlegi állása szerint a kezdeti stádiumon nem igen jutottak túl. Jelentőségük meg sem közelítette az iparoscéhekét, voltaképpen mindvégig névlegesek voltak. Kapáscéhszabályzatok maradtak fenn pl. Nagyszombatból (1673), Vácról (1825) stb. (→ még: szőlőmunkás, → vincellér) – Irod. Sápi Vilmos: A mezőgazdasági bérmunkásság jogviszonyai Magyarországon a XVI. századtól 1848-ig (Bp., 1967).