konzerválás

műtárgyak egészének vagy szerkezeti egységeinek állagvédelme érdekében végzett fizikai és kémiai kezelés. A konzerválás a műtárgyak anyag- és szerkezeti tulajdonságait figyelembe véve igyekszik természettudományos és műszaki megalapozottsággal azok romlását, átalakulását, pusztulását megállítani, megakadályozni, fékezni vagy a környezet hatásával szemben ellenállóvá tenni. A konzerválás eljárásai és beavatkozásai lehetőleg arra törekszenek, hogy a tárgy külső megjelenését és jellegét ne alakítsák át. A néprajzi tárgyak konzerválása más múzeumi tárgyakkal szemben azért bonyolultabb, mivel gyakran ellentétes tulajdonságú anyagok együttesét kell tartósítani, pl. bőr-fa-fém kombinációját. A konzerválás elmélete, gyakorlata magas szintű kémiai, biológiai, fizikai megalapozottságot kíván, ezért eljárásainak kikísérletezésére világszerte kutató intézményeket hoztak létre. Mo.-on a Központi Múzeumi Igazgatóság önálló osztályaként működik az ilyen céllal alapított Központi Muzeológiai Technológiai Csoport. A konzerváló restaurátorokat hazánkban a tanárképző főiskolák kémiai, biológiai szakára alapozva ez az intézet képezi ki. (→ még: restaurálás)