kucsmázás

Debrecen vidékén a varjúfogásnak az a módja, amikor egy papír- vagy rongytölcsért belül madárléppel (→ lépezés) bekennek s búzát, kukoricát tesznek bele. A tölcsért a talaj valamilyen mélyedésébe állítják, s a csalétek után kapkodó madár feje beleragad a tölcsérbe. A kucsmázás Szatmárban, Biharban, Göcsejben (itt a papírtölcsért lopótök is helyettesítheti) is elterjedt. A 19. sz. eleji vadászati és gazdasági irodalom ezt a módszert seregélyfogásra is ajánlja. A kucsmázást ismerik Szlovákiában. Ezt a madárfogási módot láthatjuk Pietro Angelio Borgeo olasz solymászati munkájában (1735). – Irod. Pák Dienes: Vadászattudomány (I–II., Buda, 1829); Ecsedi István: Népies vadfogás és vadászat a debreceni határban és a Tiszántúlon (Debrecen, 1933); Lindner, K.: Geschichte des deutschen Weidwerks (II. Die Jagd im frühen Mittelalter, Berlin, 1940); Balassa Iván: A varjú kucsmázása (Ethn., 1948).