kukoricahegedű, cirokhegedű

kukorica- vagy cirokszárból (ritkán nádból) készült, húros hangszert utánzó gyermekjátékszer. Csutkamuzsikának is nevezik. Két azonos szerkezetű darabból áll: egyik a „hegedű”, a másik a „vonó”. Egy-egy darab a növényszár egy ízének felel meg (20–25 cm). 1–3 „húrját” a szár falából hosszában késsel hasítják ki és a végeknél faszálkával felpeckelik („húrpárna”). A két darabot – mint vonót a hegedűvel – egymáshoz dörzsölik: (míg ki nem száradtak) halk, nyiszogó hang keletkezik. Európa más népeinél is ismert. DK-Ázsiában, Indonéziában, Madagaszkár szigetén bambuszból készült fejlett változatait (csőciterák) komoly hangszerként használják. – Irod. Norlind, T.: Geschichte der Zither (Stockholm, 1936); N. Bartha Károly: Játék (A magyarság néprajza, IV. Bp., 1941–43).