sorsmese

→ novellamesék egyik típuscsoportja (AaTh 930–945), azt bizonyítja, hogy az ember sorsa előre megszabott, ezt bizonyos emberfeletti képességekkel rendelkező emberek (pl. jósló koldus, cigányasszony) előre látják, az álom megjeleníti; a könnyelműen kimondott kívánság, átok, megfogan, következményei elől nem lehet kitérni. Az idetartozó mesék a magyar anyagban nem a szóbeliségben gyökereznek, de számos típusuk, redakciójuk, melyeket népkönyvek, → ponyvafüzetek terjesztettek el, a paraszti mesemondók és hallgatóságuk előtt is népszerűvé vált. A legkedveltebbek: → Sziklához láncolt Gergely (AaTh 933), „A föld alatti vasház” (AaTh 934): a király álma megjelenti, hogy egyetlen fiát villám fogja agyonütni. Föld alatti vasházat építtet, hogy abban a királyfi a megjósolt végzetet elkerülje. Vihar közeledik. Öreg koldus a fiút magával viszi. A villám belecsap a vasházba; 3 vált. (BN 776*); „Eleve elrendelt halál” (AaTh 934A): egy gazdának megjövendölik, hogy fia az esküvője napján vízbefullad. Bedeszkázzák a kutat, a fiút a kút tetején holtan találják; 5 változat; („A három jóslat”: Bn 934*): a király három fiáról a jövendőmondó megjósolja, hogy az első víz, a második golyó, a harmadik akasztófa által fog elveszni. A jövendőmondót felakasztják. Jóslata beteljesedik; 1 változat: „A hetes ikrek” (→ Micbánné, MNK 934F*); „A vice-király” (AaTh 935): Katonaságnál szolgáló (legkisebb) fiú szüleihez írt pénzkérő leveleit azzal teszi nyomatékosabbá, hogy mind magasabb és magasabb rangban levőnek állítja magát. Végül azt írja haza, hogy ő a vice-király, bár valójában még mindig csak közlegény. (Több) éjszaka helyettesíti a királykisasszonynál annak udvarlóját, a királylány beleszeret, s a katona felesége lesz. Megteszik vice-királynak. Hazamegy rongyos ruhában, a szülők haragjukban kecskét őriztetnek vele. Nemsokára a királykisasszony is megjelenik, s kitudódik, hogy a fiatalember valóban „vice-király”; 3 változat; Placidas (Eustacius) (AaTh 938): Krisztus vagy Isten megkérdi egy jó gazdától, hogy mit kíván inkább: fiatal korban gazdagságot vagy öreg korára vagyont és hatalmat. Az utóbbit választja. Gazdasága elpusztul, fiatal feleségével és két kisfiával világgá megy. Feleségét elrabolja egy hajóskapitány, nagyobbik fiát elragadja egy farkas, a kisebbik vízbe esik. Az apa hosszas hányattatás után király lesz, feltalálja feleségét és gyermekeit, s bőségben és hatalomban éli le hátralevő életét: 4 változat. „A kapzsi házaspár bűnhődése” (AaTh 939A): a kapzsi házaspárhoz idegen utas tér be éjjeli szállásra. Elhatározzák, hogy megölik. Mikor tettüket már végrehajtották, kiderül, hogy az utas tulajdon fiuk volt, aki messze külországból meggazdagodva tért haza; 1 változat. (BN 779*); „A gőgös leány” (AaTh 940): A gőgös leány három kérőjének meghagyja, hogy a) a kriptában feküdjék bele egy üres koporsóba, b) fehér ruhában gyertyával álljon mellette őrt, c) fekete ruhába öltözve hozza el a holttestet. A három kérő halálra rémül egymástól, s a leányt faképnél hagyják; 6 változat. (BN 1727B*): „A hét bölcs mester”: (AaTh 875D*; MNK 934*) (→ Ponciánus históriája); → Szerencse és Áldás: (AaTh 946C*). – A típuscsoportba sorolható magyar változatanyag nem tekinthető teljes egészében sorsmesének. A végzet elkerülhetetlenségét bizonyító népi → példázataink száma növelhető. (→ még: végzet) – Irod. Kálmány Lajos: Hagyományok (II., Szeged, 1914); György Lajos: A magyar anekdota története (Bp., 1934); Berze Nagy János: Magyar népmesetípusok (II., Pécs, 1957); Ortutay Gyula–Dégh Linda–Kovács Ágnes: Magyar népmesék (III., Bp., 1960); Erdész Sándor–Halmos István–Kovács Ágnes: Ruszkovics István meséi (MNKF, 4., Bp., 1968).