sütőabrosz

kenyérsütéskor a dagasztóteknőben kelő kovász, ill. a kelő kenyértészta letakarására szolgáló → abrosz. Két szél vászonból, többnyire ritkás, keskeny, piros pamutfonállal szőtt csíkokkal díszítve készült, esetleg más színű csíkkal vagy kockázva. Nagysága a teknőéhez igazodik. A teknő közepe táján keresztbe átfektetett kovászfával támasztották alá, hogy a sütőabrosz a kovászba ne ragadjon. Néhol a sütőabroszt alkalmazták → karácsonyi abroszként, ezáltal vélvén biztosítani a következő évi sikeres kenyérsütést. Ugyanezért másutt a karácsonyi asztal sarkára helyezték az összehajtogatott sütőabroszokat. Egy háztartásban általában 1–2 sütőabrosz szokott lenni; a 18. sz.-ban debreceni és módmezővásárhelyi leltárak szerint már általános volt a használata. – Hasonló mintázású, az asztallaphoz igazodó nagyságú az Alföldön szokásos rétesabrosz, a rétestészta ezen való kinyújtására, hogy segítségével végezzék a tészta összetekerését.