sütőteknő, dagasztóteknő

egy darab fából faragott-kivájt keményfa teknő, a házi → kenyérkészítés kelléke. Ebben kovászolnak, dagasztanak és érlelik a tésztát. A család 1–3 hétre való kenyértésztája elfér benne. Így palóc „nagycsalád” használatából igen nagy méretű sütőteknő alakja nálunk mindig hosszúkás. A népterület keleti részén máig gyakori formai jegy, hogy a sütőteknő négy sarkán fogóként kiképzett szarvak találhatók. Ezeknél fogva két személy a tele teknőt is egyszerűen hordozhatja. E teknőforma jelenkori elterjedésterülete nagyobb részben egybeesik a kandallós tüzelőjű lakóházéval. E házakban a kenyértésztát a kandallóval fűtött lakóhelyiségben készítik el, viszont a sütőkemence többnyire más helyiségben, ill. épületben áll. Bevetéshez a tésztát teknőstől viszik a kemencéhez, s mivel itt → kelesztőedényt nem használnak, a kiszakított kenyereket gyakran a teknőből egyenesen a sütőlapátra és azzal a kemencébe teszik. A fogókkal ellátott, hordozható sütőteknő alkalmazása Európában gyakran egybeesik a kelesztőedény hiányával. E sütőteknő-forma nálunk az utóbbi századokban mégsem jelez mindenütt ilyen összefüggést. Mo.-on a fogós kialakítás a régebbi sütőteknő-forma, amely szórványosan századunkig mindenfelé előfordul. Ugyanekkor a népterület Ny-i és középső részén túlnyomórészt az újabb, fogó nélküli teknőforma használatos. Bútor (fedeles láda) módjára épített, ill. kerek fatál alakú sütőteknő a magyar parasztságnál ismeretlen.

Sütőteknő teknőlábon (Szeremle, Bács-Kiskun m., 20. sz. eleje) Bp. Néprajzi Múzeum