szakasz

téglalap alapú, szögletes formájú széna- vagy szalmarakomány, amit a szabad ég alatt tárolnak. A szakasz az erdélyi medencében ismeretes, kivéve a Székelyföldet, ahol a kaszaj terminus terjedt el. Egy szakaszba 10–12 szekérnyi szálasrakományt tesznek. Az Alföld keleti peremén a kazal egy-egy részét nevezik szakasznak. A régi Bereg, Ung, Ugocsa m.-ben a csűr szénatartó fiókjának neve. Az erdélyi medencében a szakasszal azonos jelentésű → kazal szó nem használatos. – Irod. Paládi-Kovács Attila: A széna takarása a magyar parasztságnál (Népi Kultúra – Népi Társadalom, 1970).