| örökös jobbágyság, második jobbágyság | TARTALOM | örökrét |
olyan úrbéres jellegű föld, melyet a → jobbágyok örökre megváltottak a feudális járadékszolgáltatás alól. Már a jobbágyfelszabadítás előtt lehetőség volt arra, hogy a jobbágyok és a földesurak között magánkezdeményezésű megállapodás jöjjön létre, az úrbéres szolgáltatások és az úrbéres föld megváltását illetően. Ilyenkor a jobbágyok vállalták bizonyos összeg lefizetését, s ennek fejében a földesúr végérvényesen lemondott az illető területről. Az örökre megváltott föld még nem volt a szó klasszikus értelmében vett polgári tulajdon, ugyanis feudális jogrendszerről lévén szó, a földesúr az örökre megváltott föld felett megtartotta eszmei tulajdonjogát, ami azonban csak az illető jobbágycsalád kihalásával realizálódhatott. Örökváltság-egyezmény 1848 előtt összesen 51 helységben (főleg mezővárosok) jött létre. A jobbágytelki haszonvételek megváltása volt az első lépés a szabad polgári tulajdon felé. – Irod. Barta István: Korai örökváltság-szerződések (Agrártörténeti Szle, 1961); Varga János: A jobbágyi földbirtoklás típusai és problémái 1767–1849 (Bp., 1967).