néprajz a középiskolában | TARTALOM | Néprajz és Nyelvtudomány |
Mo.-on legelőször valószínűleg Erdélyi Jánosnak a sárospataki ref. kollégiumban az 1860-as években tartott magy. irodalmi előadásai foglalkoztak néprajzzal (népköltészettel) főiskolai szinten. Később a pesti egy.-en Toldy Ferenc, Gyulai Pál és Katona Lajos érintették előadásaikban a folklór kérdéseit. A néprajzi tanszékek létesítése előtt a legjelentősebb magántanári működést Herrmann Antal fejtette ki a kolozsvári egy.-en 18981919 között. Előadásai elsősorban a néprajzi érdeklődés felkeltésében játszottak nagy szerepet, tudományos iskola megalapítójává nem váltak. Hallgatói közül több neves etnográfus került ki (Györffy István, Viski Károly, Szendrey Zsigmond, Solymossy Sándor, a román Vuia Romulus és mások). Az államhatár-változás után Herrmann Antal Szegeden folytatta előadásait (1926-ig), de azokat már nem kísérte érdeklődés. Az első mo.-i néprajzi tanszék 1929-ben a szegedi egy.-en létesült. Első tanára Solymossy Sándor volt nyugdíjaztatásáig (1934-ig). Ezután 1947-ig nem töltötték be a tanszékvezetői állást, de néprajzi előadások rendszeresen folytak (Cs. Sebestyén Károly, Bálint Sándor és mások). A magyar néprajztudomány több jeles munkása nyert itt magántanári habilitációt, így még Solymossy Sándor tanársága alatt Cs. Sebetyén Károly és Bálint Sándor, utóbb Ortutay Gyula, Tálasi István, Gunda Béla, Pável Ágoston és K. Kovács László. 1947-ben Bálint Sándort nevezték ki a szegedi tanszék vezetőjévé, aki ezt az állást nyugdíjaztatásáig (1965) töltötte be. Közben 195156 között rendelkezési állományba helyezték. Ez idő alatt megbízott előadókkal folytatódtak az előadások (Domanovszky György, Bodrogi Tibor és Péter László). 1966-tól Ferenczi Imre egy.-i docens a tanszék megbízott vezetője. A szegedi néprajzi tanszéken néprajzos muzeológusképzés nem folyik. Kiadványai: évkönyve a → Néprajz és Nyelvtudomány (1957) és füzetsorozata a Néprajzi Dolgozatok (1959). A bp.-i tudományegy.-en 1834-ben létesült a néprajzi tanszék. Első tanára Györffy István volt (19341939). Halála után megbízott előadók folytatták az előadásokat (Ortutay Gyula, Gunda Béla, K. Kovács László, Bálint Sándor). 1941-től 1945-ben bekövetkezett haláláig Viski Károly volt a tanszék tanára. Utóda 1946-ban Ortutay Gyula egy.-i tanár lett. 1951-ben a bp.-i tanszék kettévált: a folklór tanszéket továbbra is Ortutay Gyula vezette, a tárgyi néprajzi tanszékre Tálasi István kapott egy.-i tanári kinevezést, 1980-tól docensi minőségben Barabás Jenő a tanszék vezetője. 1968-ban a folklór tanszék vezetését, miután Ortutay Gyula az MTA Néprajzi Kutató Csoport ig.-ja lett, Dömötör Tekla egy.-i docens, 1973-tól kinevezett egy.-i tanár, majd docensként Voigt Vilmos (1979) vette át. Tanszéki kiadványok: a Néprajzi Füzetek (19341942, 1944), → Folia Ethnographica (194950), → Artes Populares (1970) és a → Dissertationes Ethnographicae (1973). É-Erdély visszacsatolása után Kolozsvár újjászervezett magyar egy.-e néprajzi tanszékének tanárává Viski Károlyt nevezték ki (1940), aki azonban 1941-ben Bp.-re távozott. Helyét 1943-ban Gunda Béla foglalta el és 1948-ig a Bolyai Egy.-en is előadott, mint egy.-i tanár. Következő években Faragó József és Kós Károly folytatták a néprajzi előadásokat. Jelenleg a Babeş-Bolyai egy.-en a magyar irodalmi és nyelvi tanszéken tartanak folklórelőadásokat. A tanszék kiadványa az → Erdélyi Néprajzi Tanulmányok (19431947) volt. Gunda Bélát Kolozsvárról történt távozása után 1949-ben a debreceni egy.-en újonnan létesített néprajzi tanszékre nevezték ki egy.-i tanárnak. 1979-től előbb docensi, majd egy.-i tanári kinevezéssel Ujváry Zoltán vette át a tanszék vezetését. A tanszék kiadványai: évkönyve a → Műveltség és Hagyomány (1959), új folyama: Ethnographica et Folkloristica Carpathica (1979), füzetsorozata a Közlemények a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Intézetéből, Folklór és etnográfia (1979). Irod. Néprajzi tárgyú disszertációk bibliográfiája, 19451978. (Előmunkálatok a Magyarság Néprajzához, 4. Összeállította Illés Zsuzsa, Bp., 1978).