pusztafalusi viselet

Pusztafalunak, az abaúji Hegyköz legészakibb és legelzártabb, endogám, ref. községének viselete, mely a 20. sz. elején virágzott. Egy viseletcsoportot alkot Füzér, Biste, Füzérkajata, Nyiri, Füzérkomlós hegyközi falvakkal és Pányokkal. Hasonló Gálszécs viseletéhez. – A fehér ruhához való kendervásznat a nők maguk szőtték. Kisipari és gyári termékeket Göncről is, de főleg Sátoraljaújhelyről szerezték be, azért is hasonlít a pusztafalusi viselet a bodrogköziekéhez, akik szintén ott vásároltak. A férfi viselet régies. A női kevésbé jellegzetes; 20. sz.-i, új stílusú színes lapos- és keresztöltéses pamuthímzéses és szedettes díszítményeivel. – A férfiak fejrevalója fekete göndörprémű sapka vagy keskeny karimájú, magas tetejű, fekete posztókalap darutollal. Rövid, alig térd alatt végződő vászon-, ünnepre pamutos gatyájuk 3–4 szélből, széles korccal készül, alján keskeny szálvonással és kettős rojttal. Ünnepi pamutosvászon ingük borjúszájú is lehet, de már gyakoribb a kézelős, galléros változat; hímzéssel és színes porcelángombokkal. Alját bekötve viselik. Az inggatya és a nadrágos viseletet is kiegészíti a 3 ujjnyi széles, fekete derékszíj, réz vagy ezüst gombokkal kiverve. Elöl sárgaréz csattal zárul, de a szíj vége hátul lóg le. A csatba színes gyapjúfonalakat fűznek, körülvezetik a derékon s végül hátul lógatják le. Sajátos a pusztafalusi viseletben a négynyüstös vászonból házilag varrt, korcos, ellenzős (esetleg zsinóros) szűk nadrág és hozzá az álló nyakú vászon kabát, a kitli. Ezt ingre-gatyára felsőruhának viselik. (Hasonlót pl. Kalotaszegről, Mezőségből ismerünk.) A posztóruhának kisebb a szerepe. Mellényük, a derekas lajbi fekete posztóból varrt, színes vagy fekete zsinórozással díszített, álló nyakú, magasra gombolódó, de nyitva viselik. Elején 3–3 hosszanti sávban apró, világos díszgombok vannak. A fekete posztó csizmanadrág és a prémes ujjas lajbi feketével zsinórozott. Fekete nyakravalót is viselnek, ünnepen fehér–piros–kék bojttal. Gatyához ünnepélyes alkalmakra a gatyánál kissé hosszabb kötényt, surcot kötnek; udvarláshoz és tánchoz pamutos vászonból, templomba fekete klottból, hímzettet, apró ráncokba rakva, a szélén csipkével. Télen csípőig érő, barnára festett, zöld hímzésű, feketeprémes juhbőr ködmönt is viselnek. Jellemző a fekete, fürtös, piros posztóval szegett ungvári guba. Ünnepi csizmájuk fekete, oldaltvarrott, puhaszárú, harmonikaráncos; kérgén zöld géptűzés van, sarka rézgombokkal kivert. Nagytaréjú sarkantyú egészíti ki. Hímzett gyolcs zsebkendőjük, jegykendőjük kerek vagy szögletes, horgolt csipkével. – A lányok T alakban választják el hajukat és hátul egy lelógó fonatba fonják, ünnepen széles selyemszalagokba. A fonat végén, gazdag lányok a tövén is, szalagcsokrot viselnek. Az asszonyok simán hátrafésülik hajukat és kontyba csavarják fonatlanul, a tarkón szarufésűvel megerősítik. Hátraszorító kendőjük piros kasmir vagy karton, ünnepen fekete alapú selyem. Elöl kilátszik a hajuk. Hátul a kendő lelógó csücskét feltűrik, másik két sarkán bojt díszlik. E fölé templomba áll alatt megkötött, hímzett, csipkefodrú, keményített gyolcs kendő kerül. Az alsó hosszing fölött vászon ingvállat viselnek, bevarrott gyolcs ujjakkal, kerek nyakkivágással, hasíték nélkül. Az ünnepi ing könyökig érő, bő, ráncos ujját a felsőkar felénél rögzítik, fodrán hímzés vagy horgolás van. Az inget horgolt vagy géphímzéses nyakfodor egészíti ki. Pendelyük, az ingalj vászna ritkán pamutos, két szélből, oldaltoldással, korccal készül, térd alatt végződik. A szoknyák neve kabát. Kb. 6 szélből, lerakott apró ráncokkal, derékpánttal varrják. Alulra hétköznap 2 barhentet, ünnepen 4–5 fehér gyolcsot vesznek. Az ünnepi felsőszoknya többnyire zöld selyem vagy kasmír, alján körben fekete bársony és színes szalagok, zsinórok vannak, féllábszárig ér. A kötény (surc) egy szél, ünnepen hímzett fekete klott vagy világos selyem, szegőzésekkel, elöl színes gyapjúmadzaggal kötik meg. Lakodalomban a gazdasszonyok színes hímű szőttes gyúrókötőt viselnek. Pruszlikjuk, a derekas lajbi jellegzetes fehérfalú virágos kasmírból készül, fekete bársony szegéssel; gyakran azonban feketefalú, színes hímű selyem vagy lüszter, fekete zsinórozással. A lányok vállkendője hímzett gyolcs, csipkefodorral, az asszonyoké feketefalú szövet vagy selyem. Nyakban a lányok 6 sor fehér, kék vagy rózsaszín gyöngyöt viselnek. hátul színes szalaggal. Ujjasaik alját kívül viselik, a puha lityát, a vattás szerviankát. Gubát is viselnek, mint a férfiak. A női ünnepi fekete csizma oldalt varrott, harmonikaráncos szárú, magas sarka rézszögekkel mintásan kivert, fején színes (később csak zöld) géptűzés, talpába csikorgó van beépítve. – Irod. Gönyei Sándor: Az abaújmegyei Pusztafalu népi építkezése, kendermunkája és népviselete (Népr. Ért., 1939); Varga Marianna: Pusztafalu, Füzérkajata és Karcsa községek tánc alkalmával hordott viselete az 1900–1920-as években (Pusztafalutól Karcsáig, Bp., 1953).

Család ünneplőben (Pusztafalu, Borsod-Abaúj-Zemplén m., 1930-as évek)