Rampsinitus

→ novellamese, → rablómese. Cselekménye: a kőművesmester a király kincsesházának építésénél rést hagy a falon, hogy fiaival később rájárhasson a kincsekre. A király észreveszi, hogy fogy a kincs, s csapdát állít fel, melybe az apa (az idősebb testvér) beleesik. Kérésére a (fiatalabb) fiú levágja a fejét, ruháival együtt magával viszi és eltemeti. Másnap a fejetlen holttestet körülhordozzák a városban, hogy a másik tolvajt is kézre kerítsék. Anyja (felesége) hangos szóval siratni kezdi, mire a fiú elvágja kezét (lábát), s a betérő poroszlóknak azt hazudja, hogy az asszony azért sír. A király szabad bemenetelt hirdet lányához a tolvaj kézrekerítésére. A fiatalabbik tolvaj ekkor valóban el is árulja magát, de bocsánatot nyer, s a királyleányt feleségül kapja (AaTh 950). A mesének 5 magyar változata ismert, 3 a Székelyföldről, egynek származási helyét nem ismerjük (Gaál György gyűjtése), 1 pedig egy ponyvafüzet: Meneus egyiptomi király kincses tornyot építtet vagy: Hogyan szedte őt rá építőmestere, s hogyan nyerte meg ennek Seliman fia a királyleány kezét. Igen szép történet az őskorból, 8 szép képpel. Nyomtatja és kiadja Rózsa Kálmán és neje (ezelőtt Bucsánszky, Bp., 1885; OSZK 25/25; a → ponyvafüzetnek még két kiadását ismerjük 1837-ből és 1897-ből). Egyike legrégebbi meséinknek. Az első ismert szöveg az i. e. 5. sz.-ból még csupán annyit mond el, hogy két görög kőműves, apa és fiú, Agamédesz és Trofoniosz, rendszeresen fosztogatják Augiász király kincseskamráját, amelyet ők építettek, s amelyen egy építőkövet elmozdíthatóvá tettek. Dedálosz tanácsára a király csapdát állíttat fel, mely az apát meg is fogja. A fiú levágja apja fejét és elmenekül. Teljesebb ennél Hérodotosz szövege, amely – némi eltéréssel – már a mese második felét is tartalmazza, s amely Rampsinitus egyiptomi király kincseskamrájáról szól. Innen a típus neve is. A Rampsinitus meséje korán elterjedt Indiában is. Tartalmazza a Pancsatantra és a Kathâsaritsâgara, valamint a szanszkritból kínaira fordított Tripitaka is. A görög vagy az ind hagyományból került a szöveg a Hét bölcs mester c. Európa-szerte közkedvelt gyűjteménybe. (Nálunk valószínűleg a → Ponciánus históriájából terjedt el.) Kapcsolatot mutat a mese egyfelől a → Szezám, nyílj ki! (Ali baba és a negyven rabló), másfelől a → mesetolvaj típusokkal. – Irod. György Lajos: A magyar anekdota története és egyetemes kapcsolatai (Bp., 1934); Ősz János: A csudatáska. Eredeti székely népmesék (Kolozsvár, 1941); Kelemen Zoltán: Tolna megyei székely népmesék (Szekszárd, 1964); Petrapoulos, D. A.: Das Rampsinitos – Märchen in der neugriechischen Überlieferung (IV. International Congress for Folk-Narrative Research in Athens; Athen, 1965); Tubach, F. C.: Index exemplorum (Helsinki, 1969; FFC 204).