rejtekbe látó királykisasszony, a

mesehősnő és ennek férjhezmeneteléről szóló → varázsmese. Cselekménye: királykisasszony, akinek világot átlátó varázstükre van, csak olyan férfihoz hajlandó feleségül menni, aki előle úgy elbújik, hogy ő nem találja meg. Akinek nem sikerül az elrejtőzés, annak a feje karóba kerül. Már 99 emberfő van karóba húzva a kastély előtt. Egy legény jót tesz egy madárral, hallal, rózsabokorral; rókával, öregemberrel. Segítségükkel sikerül elrejtőznie a) a madár szárnya alatt, a nap (felhők) háta mögé (sziklák közé), b) a hal gyomrában a tenger fenekére a fövenybe befúródva, c) rózsává válik vagy kis bogár alakjában a rózsa szirmai közé bebújik. A rejtekbe látó királykisasszony a hajába tűzi s nem találja meg. Az egyszerű származású kérő elnyeri a rejtekbe látó királykisasszonyt feleségül (AaTh 329). – A mesének 10 magyar változata van a nyelvterület keleti feléből. (Az egyetlen dunántúli változat Benedek Elek mese származéka.) A változatok egymástól csekély eltérést mutatnak. Irodalmi előképük nem ismert. A mese DK-Európában népszerű, a Ny-európai változatok szórványosak, romlottak, irodalmi feldolgozás nyomait viselik magukon. A magyar változatokhoz a román, orosz és török változatok állnak legközelebb. – Irod. Bolte J.–Polivka, G.: Anmerkungen zu den Kinder- und Hausmärchen der Brüder Grimm (III., Leipzig, 1918); Eberhard, W.–Boratav, P. N.: Typen türkischer Volksmärchen (Wiesbaden, 1953); Kriza János: Székely népköltési gyűjtemény (Összesítő válogatás Gergely Pál és Kovács Ágnes gondozásában, II., Bp., 1956); Berze Nagy János: Magyar népmesetípusok (I., Pécs, 1957); Andrejev, N. P.: Az orosz mesetípusok Aarne-rendszerű mutatója (Bp., 1960; MNKF 1.).