rekonstrukció

valamely objektum emlékezeti, írásbeli vagy képi adatok alapján történő helyreállítása. A rekonstrukció lehet teljes, de adott esetben történhet részlegesen, az eredeti részletek felhasználásával is. Pl. vasalások alapján rekonstruálni lehet fatárgyakat, fémveretek és csatok segítségével az elpusztult bőr szíjazatokat stb. A néprajzi kutatás gyakran él a rekonstrukció sajátos formájával, amikor a múzeumi megörökítés vagy a technikai folyamatok rögzítésének céljából a használatból kiment tárgyakat, eszközöket egykori mestereikkel újracsináltat. Ezáltal alkalom nyílik az így előállított készítmények hagyományos használatának rögzítésére is. Az utóbbi években az Európa-szerte gyorsuló urbanizáció megnövelte a néprajzi rekonstrukció jelentőségét. A → szabadtéri néprajzi múzeumok létesítése, népi műemléki helyreállítások során a tudományos hitelű rekonstrukció számos sajátos módozatát veszik igénybe. A néprajzi kutatás élhet a rekonstrukció átvittebb, szélesebb értelmezésével is, amikor nemcsak egy-egy tárgy, szerszám, eszköz rekonstruálását végzi vagy végezteti el, hanem pl. megkísérel szokásokat is ilyen módon vizsgálni. A néprajzi rekonstrukció módszereit a régészet archeo-agrobotanika kutatói is alkalmazzák, amikor pl. a régészeti leletek alapján is újrakészített szerszámokkal termelési kísérleteket végeztetnek. Természetesen a tudományos kutatás élesen megkülönbözteti, elkülöníti a rekonstrukció során tett megfigyeléseit a recens jelenségek vizsgálati eredményeitől. A rekonstrukció során nyert tapasztalatok csak nagyon megalapozott kritikával használhatók fel.