Rétköz

Szabolcs megye É-i részén a Tisza és a → Nyírség homokbuckái között alacsonyabban fekvő terület. Eredetileg a Tisza ártere volt és a Nyírség csapadékvizei is a Rétközbe folytak. A mintegy 140 ezer kh-ra terjedő mocsár és rétes-erdős legelő 28–30 község határában feküdt. A községek lakossága elsősorban állattartásból és halászatból élt, ill. a lápból kiemelkedő homokszigeteket művelte. A Rétközt a múlt század 80-as éveiben csapolták le, vizét a Lónyay-csatorna vezette el. A környék lakossága ekkor tért át az intenzívebb gabona-, dohány-, káposzta- és burgonyatermelésre. A Rétköz helyi neve Rétség volt, amin elsősorban a Tisza közelében fekvő leginkább mocsaras területet értették. Jellegzetes községei: Dombrád, Nagyhalász, Paszab. – Irod. Kiss Lajos: Földművelés a Rétközön (Debrecen, 1929); Ortutay Gyula: Nyíri és rétközi parasztmesék (Gyoma, 1935); Kiss Lajos: A régi Rétköz (Bp., 1961).