rézveret

pásztoraink a balta- és ostornyeleket díszítették ezzel a technikával. Rézlemezből vagy más fémből keskeny szalagokat vágtak, ill. rézdrótból kalapáltak, s azoknak egyik oldalát élesre reszelték. Majd ezekből a szalagokból hullámvonalakat, csillagokat, virágokat, betűket, évszámot formáltak, s miután a formák helyét bevésték, a megformált szalagokat élükkel kalapáccsal beverték (→ beverés) a fába. Ezután a bevert rézszalagok kiálló részeit lereszelték, majd csiszolópapíral lesimították. A rézveretet leginkább a szilvafából faragott balta- és ostornyeleken alkalmazták. E díszítő technika nyomaira rátalálunk az ország különböző vidékein. Az utóbbi évtizedekben már csak egy-két nógrádi és hevesi pásztor alkalmazta. Régebbi előfordulását határainkon túl északra, keletre és délre egyformán nyomon követhetjük. – Irod. Haberlandt, M.–Haberlandt, A.: Die Völker Europas (Stuttgart, 1928); Václavik, A.: Slovenské palice (Bratislava, 1938); Manga János: Magyar pásztorfaragások (Bp., 19722).