Róheim Géza (Bp., 1891New York, 1953) | TARTALOM | róka és a holló, a |
a rojtok, anyagszélvégek művészi befonása, összecsomózása által keletkezett csipke. Változó mintái abból adódnak, hogy a párhuzamos szálakat, ill. szélkötegeket milyen módon és irányban csomózzák össze. Készítése sok vidéken ismert, a Tolna megyei Sárközben pl. külön kis rostkötőszéket szerkesztettek hozzá. Kendők és kötények szélére itt készültek a legpompásabb rojtkötések. A matyók, a palócok és több más magyar népcsoport tagjai kisebb részben vászon kendők és kötények, nagyobbrészt selyemkendők szélére kötötték. Maga a technika igen nagy múltú, visszavezethető az ókorig. Irod. Dreger, M.: Entwicklungs-Geschichte der Spitze (Wien, 1910); Cs. Sebestyén Károly: Opreg és katrinca (Népr. Ért., 1914); Palotay Gertrúd: Sárközi „rostkötés”-ek (Népr. Ért., 1936).