| úrasztali terítő | TARTALOM | úrbér |
urbárium
a földesurak és a jobbágyok közötti viszony szabályozása, a munkaerőgazdálkodás nyilvántartása céljából készült irat. Keletkezése összefügg az egységes jobbágyság megszűnésével, a munkaerő társadalmi, vagyoni differenciálódásával. Az alábbi típusú adatokat tartalmazhatja: a földesúri birtok kiterjedése, jövedelme, az úrbéres népesség, annak föld- és állatállománya, szolgáltatásaik és egyéb kötelezettségeik. Az urbárium tulajdonképpen azért készült, hogy a földesúr úrbéresek feletti jogainak gyakorlását megkönnyítse. Urbáriumok Ny-Európában a 11. sz.-tól, Közép-Európában általában a 12. sz.-tól, Mo.-on a 15. sz.-tól kezdve készültek. Korábban, a 11–13. sz.-ban a szolgáló népek jogait és kötelezettségeit a kiváltságlevelek tartalmazták. A 15. sz. második felétől kezdve a földesúr és a jobbágyok közötti megegyezés vagy jogszokás alapján kialakult kölcsönös viszonyt, a falu igazgatásának, a határ használatának módját egyre bővülő szöveges feljegyzések foglalták írásba. Az urbárium elkészítésének módját a 18. sz. első felétől kezdve törvények, 1767 után Mária Terézia által elrendelt → úrbérrendezés alapján központi kormányintézkedések egységes formában szabályozták. Megszűnésük mindenütt az úrbériség felszámolásával (→ jobbágyfelszabadítás) következett be. Az urbáriumok mo.-i történetében különbséget kell tenni az úrbérrendezés előtti és utáni urbáriumok között. Az előbbieket az jellemzi, hogy szokásjog alapján jöttek létre, tartalmuk, részletességük az idők folyamán jelentős változáson ment keresztül. Rendszerint tartalmazták az úrbéreseket név szerint, a jobbágytelkek (→ jobbágytelek) számát, nagyságát, a zsellérek névsorát, utalásokat a lakosok foglalkozási, társadalmi állapotára, a 16. sz. végétől az állatállományt, a szolgáltatások összetételét, mennyiségét stb. (→ összeírás). Az urbáriumok rendszerint rögzítették az időközben bekövetkezett birtoklási, szolgáltatási stb. változásokat is. Sok helyen nem urbárium, hanem „régi szokás szerint” szolgáltak a jobbágyok. Az úrbérrendezés során szabályozták a jobbágytelek nagyságát, az utána járó szolgáltatásokat, a földesúr és a jobbágy egymással szembeni jogait, kötelességeit. Minden ezután készült urbáriumnak e rendezés szolgált alapjául, ehhez mérték, viszonyították a változásokat. Hatásuk a parasztság 1945-ig fennálló birtokviszonyaiban megmutatkozik. – Az urbáriumoknak nagy gazdaság- és társadalomtörténeti forrásértékük van. A paraszti és majorsági gazdálkodás, az uradalom- és helytörténet, a feudális járadékrendszer, birtoktörténet stb. kutatásának nélkülözhetetlen forrásai. (→ még: úrbér) – Irod. Maksay Ferenc: Urbáriumok (A történeti statisztika forrásai. Bp., 1957); Maksay Ferenc (szerk.): Urbáriumok. XVI–XVII. század (Bp., 1959).
