varsacsapda

a halfogó varsák elvén működő vadfogó eszköz. A csapdába elhelyezett csalétek után tölcsér formájú szűk nyíláson át kúszik be a vad és fogva marad. A varsacsapdának több variánsát ismerjük. Jellegzetes magyar nevük nincs. Biharban egy láda két végén fűzvesszőből készül a tölcsérforma nyílás. A csapdába csalétekül káposztát tesznek s nyulat fognak vele. A zsákmányt a láda tetején lévő ajtón veszik ki. A Bakonyban a rókabödön odvas fából vagy négy deszkából összerótt ládika. Egyik végét dróthálóval zárják el. A bejárati nyílásán szegekből készül a tölcsérforma szűkület. A csalétek után kúszó róka, görény a szegek miatt nem szabadulhat ki a csapdából. A magyarságnál általánosan elterjedtek a drótból font félgömb és hasáb alakú varsacsapdák, amelyekkel egeret fognak (moldvai magyaroknál kapkána). Az ilyen drót varsacsapdákat szlovák drótosok készítették, akik a múlt század közepétől Európa-szerte árulták, sőt még Ázsiába is vitték. Az ügyes kezű parasztok ezek mintájára maguk is készítettek egérfogókat. A szlovák drótosmunkák azonban a korábbi európai irodalomban közölt csapdák utánzatai. Ezeket a drót egérfogókat ismerteti az 1786-ban megjelent Description des arts et des métiers c. francia munka. P. Olina olasz vadászati munkája (1622) szerint énekes madarakat is fogtak vele. Varsaforma madárcsapdákat ábrázolnak a 15. sz.-i francia vadászkönyvek. – Irod. Ecsedi István: Népies vadfogás és vadászat a debreceni határban és a Tiszántúlon (Debrecen, 1933); Gönyey Sándor: Rókabödön a Bakonyban (Népr. Ért., 1937); Berg, G.: Medieval Mouse Traps (Studia Ethnographica Upsaliensia, 1966)

Varsacsapda (Dudar, Veszprém m.)