végrendelet | TARTALOM | végzet |
a → csalimese egyik válfaja. Az AaTh katalógus ide sorolja a nagyon sokára (gyakorlatilag sohasem) folytatódó csalimeséket is, mint amilyen a → megszámlálhatatlan sok juh vagy a tülökvár (BN 1962* B3., 9.), de a király magtáráról szóló végtelen mesét is (AaTh 2301): egy király óriási magtárát színültig tölti gabonával, hogy népét a sáskajárás idején az éhínségtől megóvja. De a sáskák mégis találnak egy rést. „Jött egy sáska, felvett egy búzaszemet, megette. Aztán jött még egy sáska, felvett egy búzaszemet, megette” és így tovább a végtelenségig, míg csak a hallgatók el nem vesztik türelmüket. A készülő Magyar Népmese-katalógus ide sorolta még az AaTh 2017 mt.-hoz hasonló végtelen meséket: a vak jáger és a vak bagoly történetét „Felvette, vitte, letette, nézte... felvette, vitte, letette, nézte...” ismétlődő mondókájával (MNK 2302A*), a „Vót egy dongó, meg egy légy... tovább is van, mondjam még?” gyermekbosszantó versikét (MNK 2302B*) és társait: „Vót a világon egy gólya, Lemönt a lévai tóra, mög odamönt, mög vissza...” (MNK 2302D*) stb. De ide tartozik voltaképpen a zöld disznó, ill a → veres kakas meséje, valamint a kisasszony és a patikus párbeszédét tartalmazó → circulus is (BN 1962*B, C, G.; AaTh 2017, AaTh 2275, AaTh 2300, AaTh 2301, AaTh 2320). (→ még: formulamese) Irod. Taylor, A.: Formelmärchen (Hdwb. des deutschen Märchens, II., Berlin, 193940); Berze Nagy János: Magyar népmesetípusok (III., Pécs, 1957); Kovács Ágnes: Magyar formulamesék típusmutatója (Kézirat az MTA Néprajzi Kutató Csoport Adattárában).