zeke

kabátszerű felső gyapjú ruha (→ gyapjúruhák) a székelyeknél. Szürke, szürkés vagy vöröses barna, fekete vagy fehér színű posztóból készült, de a szűrnél kisebb, szerényebb kabátféle. Van leírásunk gallértalan, elöl szíjjal kötődő és galléros – elöl gombolható zekéről is. Dereka a szűrhöz hasonlóan egyetlen hosszanti darabból áll, amely a vállaknál varrás nélkül fordul. Lefelé kissé szélesedő oldaltoldásának neve → pálha és → aszaj, mint a szűrnél, és az ujja betoldása is az a K- és DK-európai szabás, amely a szűrre és a régies magyar paraszti ingekre jellemző. A zekével ritkán csuklya is ötvöződhetett. – A zeke szó eredete bizonytalan, első említése Calepinus szótárának 1585-ös, a magyar megfelelőket is tartalmazó szótárában található. Az ettől kezdve szaporodó említésekben és leírásokban a zeke szónak egy bizonyos színnel vagy szabással való kapcsolata nem derül ki. Hol hasonlónak, hol egyformának említik olyan kisebb szűr ruhákkal, mint a daróc, condra, cedele, kankó, kacagány, szokmány, köpenyeg, köntös, mente – sőt ritkábban a szűrhöz is hasonlítják. – Irod. Orbán Balázs: A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi és népismei szempontból (I–VI., Pest, 1868–Bp., 1873); Malonyay Dezső: A magyar nép művészete (II., A székelyföldi, a csángó és a torockói nép művészete, Bp., 1909); Györffy István: Magyar népi hímzések I. A cifraszűr (Bp., 1930); Gönyey Sándor: A gyimesi csángózeke szabása (Népr., Ért., 1941).

Csángó házaspár zekében (Gyimesfelsőlok, v. Csík m., 1942)