paleoetnológia | TARTALOM | pálházó |
1. általában azt a négyszögletes, ritkábban romboid alakú vászon darabot jelenti, amely a → bevarrott ujjú ing, vagy a → mellé varrott ujjú ing hónaljába toldva a karok szabadabb, mozgását tette lehetővé. Egyetlen darabból szabott, de összeállítható két szembeforduló háromszögből is. A → szűrnél a három részből álló oldaltoldás legfelsőbbikének a neve is pálha. Ezt felül az ujjához, alul az → aszajhoz toldották. A végszűrből a gallér leszabásánál kis darab leesett, ez adta a pálhát. Végül szintén pálha a neve néhol a vászon → gatya fenékrészének is. A pálha szó először Páriz-Pápai Ferenc szótárában a 18. sz.-ban fordul elő. Irod. Györffy István: Magyar népi hímzések. I. A cifraszűr (Bp., 1930); Palotay Gertrúd: A magyarországi női ingek egy szabástípusa (Népr. Ért., 1931); Helm, R.: Die bäuerlichen Männertrachten im Germanischen Nationalmuseum zu Nürnberg (Heidelberg, 1932); Hanika, J.: Sudeten-deutsche Volkstrachten (Reichenberg, 1937). 2. A háló felső inára gyékénycsomóból kötött úszó (→ gyalom).