| Táj- és Népkutató Központ | TARTALOM | táji tagolódás kutatása |
egy népen belül kialakult csoport, amelyet leginkább az jellemez, hogy tagjai egy földrajzilag meghatározott → tájon vagy vidéken laknak. – Az egyes kulturális jelenségek elterjedésének határai általában nem esnek egybe a táji határokkal. A közös történelmi múlt, a kisebb-nagyobb tájak erős jellege azonban meghatározóan és egységesítően hat a táj népességére és annak műveltségére is. A kultúra integrációjára, a néprajzi jelenségek és jelenségcsoportok sűrűsödésére a táji keretek alapot nyújthatnak, befolyásolhatják földrajzi tényezők, nagy szerepet játszhatnak benne a közigazgatási és kulturális központok, valamint a nyelvi elszigeteltség is. – A magyar néprajz önálló tudománnyá válása óta használja a táji csoport fogalmát a magyar népi kultúra táji tagoltságának kifejezésére, pl. sárrétiekről, nyírségiekről, göcsejiekről, bodrogköziekről stb. beszél. Eddig azonban a kutatás legtöbbször csak feltételezte a táj kultúraformáló erejét. Kevés esetben vizsgálta meg, hogy a táji összetartozás valóban jelent-e szorosabb kulturális hasonlóságot. (→ még: néprajzi csoport, → táji tagolódás kutatása)