talicskás

talicskát és más hasonló teherszállító eszközt (tragacs, targonca, furik) készítő mesterember. A talicskás mesterség a kerékgyártó, bognár, → kocsigyártó mesterségből vált ki újabb kori specializálódás során. A talicskások elsősorban a D-Alföld népes mezővárosaiban tevékenykedtek, ahol az agrárproletár rétegek nagy tömegeinek mindennapi kenyérkereső eszközévé váltak a különféle talicskák, köztük a jellegzetes kubikos talicska. Hazánkban a talicskakészítésnek a középkorig visszanyúló múltja van. A szigetvári ásatásoknál előkerültek teljesen épen maradt 16. sz.-i talicskák. Az eszköz szerkezete azóta alig változott. A különféle igényekhez alkalmazkodva viszont számos méretezésben, formában eltérő változata alakult ki, elsősorban a mechanikai tényezők fokozott ésszerűsítő hatására. A talicskakészítéssel háziiparszerűen erdős középhegységeinkben foglalkoztak egyes községek (pl. a Bakonyban). Ezek készítményei meglehetősen archaikus jellegűek maradtak a fentebb említett-D-alföldi, mezővárosi iparosműhelyekkel szemben. Az ipari jellegű talicskakészítésben századunk húszas éveitől egyre inkább teret nyert a fa gépi megmunkálása. A talicskakészítés iránti kereslet napjainkra nagyon lecsökkent, bár jobbára kisipari szövetkezeti keretekben még ma is folyik, mivel építkezési munkáknál nélkülözhetetlen az eszköz alkalmazása.