táplálékgyűjtés állatoktól

A Nagykunságban, a Hortobágyon, a Nagy-Sárréten még századunk első évtizedeiben is ősszel a szegények kiásták a güzüegér (lat. Mus spicilegus), a hörcsög, az ürge föld alatti odúját, fészkét. A felhalmozott kukoricát, gabonát elszedték. Szerencsés zsákmány esetén a gyűjtögető több zsák gabonát rabolhatott el az állatoktól, amelyet táplálékul és baromfi etetésére használtak fel. A gazdák az állatoktól elrabolt, takarmánynak használható gabonát kevesebb mennyiségű tiszta búzára is elcserélték. – Az ilyen gabonaszerzés a múltban még általánosabb lehetett, mert 1790-ben a kismarjai tanácsi jegyzőkönyvben említenek egy asszonyt, akinél „mintegy féltálnyi güzühordást” láttak. A güzüegér gabonával teli fészkét disznóval is kitúratták. A Lápos völgyében ősszel kiásták az egyik egérfajta odújában felhalmozott mogyorót. Az ilyen gyűjtögetés a misinázás. A székelyeknél felkutatják a mókus és a pele (→ pelészés) odúját s az összegyűjtött mogyorót elszedik. Mindezek az ember hajdani táplálékszerzésének maradványai. A hörcsög összehordott táplálékát megdézsmálják a németeknél is. A különböző egérfélék, a vakondok fészkében felhalmozott gabonaszemek, gyökerek, bogyók elrablása ismeretes az oroszoknál, a különböző szibériai népeknél. Az altáji törökök kiássák egy egérfajta odúját, az ott felhalmozott gyökereket elszedik s megfőzve elfogyasztják. A kamcsatkai itelmek a Lilium martagon hagymáit elszedik az egértől s az állatot cirbolyamaggal, fenyőtűvel, rongydarabbal s némi liliomhagyma hátrahagyásával kárpótolják. Rablás közben mindent idegen szavakkal neveznek meg, hogy az egér a nyelvüket meg ne értse. A szibériai népek ilyen táplálékrablásáról gazdasági irodalmunk egyik úttörője, Pethe Ferenc 1815-ben már megemlékezik, s a „gyökerész lemmingről” a következőket írja: „A gyökereket szorgalmasan összehordja télire, megtisztogatja s a barlangjában szépen és szorosan rakásra rakja, amelyből gondolhatni, hogy télen nem gémberedik meg”. A tunguzok az ilyen egérhordásokat kiássák, hasonlóan mint a magyarok a hörcsöghordást. A jakutok lemmingestől eszik meg a gyökereket. – A patkány- és egérfélék összehordott élelmét (gyökér, dió) elrabolják a különböző indián törzsek (navajo, irokéz, paiute) is. A busmanok egy hangyafajta bolyában összehalmozott ehető magvakat szedik el. Az állatoktól való táplálékgyűjtés a méhvadászat és a → méhészet is. – Irod. Pethe Ferenc: Természethistoria és mesterségtudomány... (I., Bécs, 1815); Maurizio, A.: Die Geschichte unserer Pflanzennahrung von den Urzeiten bis zur Gegenwart (Berlin, 1927); Rapaics Raymund: A kenyér és táplálékot szolgáltató növényeink története (Bp., 1934); Borzsák Endre: Pákászat Monoron és környékén (Ethn., 1937).