tarfej

a pogány módra borotvált férfifej, homlok felett meghagyott felálló csomózott vagy befont üstökkel. Ritkább megjelenési formája a borotvált homlok mögött megnövesztett fürtös haj. – A honfoglaló magyarság valószínűleg közép-ázsiai török módra borotvált fejű volt. Ezt a hajviseletet a 13. sz.-ban betelepülő kunok, majd az oszmán-törökök élesztették fel, akik nyomán a fej borotválása a DK-európai népeknél, sokszor a főúri körök pártállását jelezve, újra divatba jött. Az erdélyi fejedelemség ezt a hajviseletet Lengyelo. felé is továbbította. Paraszti előfordulásáról a 18. sz. végéig tudunk (Felföld), a borotvált üstök divatja pedig a moldvai csángóknál a 20. sz. elejéig fennmaradt. (→ még: hajviselet) – Irod. Karácsonyi János: A honfoglaló magyarok hajviselete (Ethn., 1896); Lükő Gábor: A moldvai magyarok hajviselete és fejrevalói (Népr. Ért., 1935).