| társadalmi néprajz | TARTALOM | társadalmi struktúra |
a társadalom nem egyenlő helyzetű, hierarchikus viszonyban álló csoportokra tagolódása. Ez a tagolódás részben objektív okokra vezethető vissza (a munkamegosztás keretében kialakult alá-fölérendeltségi viszonyok, vagyoni különbségek, eltérő képzettség), részben a társadalmi értékelés következménye (a különböző foglalkozási ágak és az életformák történetileg kialakult értékrendje). A társadalmi rétegeződés olyan társadalmakban kasztosodásra vezethet, ahol nem teremtik meg a vertikális mobilitás intézményes eszközeit (törzsi társadalmakban és korai államalakulatokban); osztálytársadalmakban az osztályellentéteknek rendelődik alá, és az egyes társadalmi osztályokon belül az osztálykülönbségekre emlékeztető elkülönülési viszonyokat eredményez. A szocializmusban a társadalmi rétegeződés élessége és jelentősége csökken, mert egyre kevésbé hatnak párhuzamosan, egymást támogatóan a társadalmi rétegeződést előidéző okok. – Irod. Erdei Ferenc: A magyar paraszttársadalom (Bp., 1941); Ferge Zsuzsa: Társadalmunk rétegeződése (Bp., 1969).