telkesítés

TARTALOM

téltemetés, télkiverés, télkihordás

telkibányai keménycserép

A Zemplén megyei regéci uradalomhoz tartozó Telkibányán az 1848-as szabadságharc után a porcelán edények gyártásáról a kifizetődőbb és nagyobb piaci lehetőségeket kínáló → keménycserép gyártására tértek át. 1860-ban a kassai Fiedler Gyula kezébe került az üzem. Amikor 1906-ban megszűnt, sok munkása Hollóházán folytatta a mesterségét. A telkibányai keménycserép üzem a Bodrogköz és a Hegyköz parasztsága számára olcsó és tetszetős, a háztartási igényeket jól kielégítő edényeket igyekezett gyártani: formában utánozni kívánták a fazekasság által megteremtett és az évszázadok alatt megszokott formákat – fazekat, bögrét, szilkét, tányért stb. – de szín és díszítés vonatkozásában eltértek attól. Funkciójukat tekintve elsősorban konyhai használati és a szobát díszítő edényeket, főként tányérokat gyártottak. A telkibányai keménycserép a használat során bebizonyított előnyös tulajdonságai – tartóssága, könnyen tisztán tartható volta – révén megnyerte az addig jobbadán cserépedényt használó parasztság tetszését és a sárospataki és gömöri cserépedényekhez szokott közönség hamarosan áttért a telkibányai keménycserép használatára, és ez kiszorította a fazekasság termékeit. – A gyár történetében három nagyobb stíluskorszak különböztethető meg, amelyeknek jegyei a tányérokon és a tálakon kísérhetők figyelemmel, de más edényekre is vonatkoznak. – 1. A regéci korszak tányérai 20 cm körüli átmérőjűek, díszítményük egyszerű: a peremen apró, száras virágok; az öbölben virágcsokor, madár, kakas. – 2. A következő korszakot a Fiedler Gyula irányítása alatt készült edények képviselik: díszítményük lényegében nem változott, legfeljebb az előző korszakhoz képest zsúfoltabbá vált és két új díszítőelem jelent meg: a szőlőlevél és a petrezselyemlevél. – 3. Az 1880-as években osztrák hatásra Mintakönyv jelent meg, mely a következő korszak jellemző díszítményeit tartalmazta. Megemlítendő, hogy a Mintakönyvet a hollóházi keménycserép gyár is átvette és ebből adódik a két gyár termékeinek feltűnő hasonlatossága. Az e korszakban készült tányérok átmérője 22–23 cm. Nagy mennyiségben készült 13–14 cm átmérőjű, kizárólag a szoba vagy a konyha díszítését szolgáló kistányér. – A tányérok és a kistányérok díszítményei több, jól megkülönböztethető csoportba sorolhatók: 1. A piros-kék-sárga-zöld vonalkázás a tányér peremének külső és belső részén fut körbe. – 2. Apró, elszórt virágokkal, ill. piros-kék pettyekkel, hatágú csillagokkal díszítették. – 3. Ágas virágokkal díszített tányérok piros-kék-zöld-sárga színösszeállításban. A díszítmények elemei: szegfű, tulipán, rózsa, szőlő, kalász, madár. – 4. Geometrikus díszítményű tányérok, amelyeknek az elemei pontok, keresztek, vonalkák. – 5. A peremen széles sáv vagy egymás mellett több csík sávokban elhelyezve. Az öbölben kakas, madár, emberalak, virágkoszorú, kosaras virág, virágcsokor. A virágkoszorúba esetleg nevet festettek. – 6. Nevekkel, hazafias vagy vallásos jellegű felirattal ellátott tányérok: „Éljen Kossuth Lajos”, „Éljen a haza”, „Ki Istenben hisz, nem csalatkozik” szöveggel stb. – Az edényeket sablonnal és szabad kézzel is festették. A gyár készített ételtároló és ételszállító edényeket, így leveses tálat, komaszilkét, vizes és boros kancsókat, korsókat. Ez utóbbiakat sorozatban és a tányérokhoz hasonló színekkel és díszítményekkel. Számtalan megrendelésre alkotott egyedi darab szerepel az itt készült kulacsok között, amelyekre leggyakrabban mulató társaságot festettek. Készültek óratartó tokok és gyertyatartók is. – A telkibányai keménycserép a Hegyköz és a Bodrogköz parasztságának edénykultúrájában játszott nagy szerepet, de az ország számos községébe eljutottak termékei. A múlt század második felétől döntő szerepe volt a cserépedény termelésének visszaszorításában. – Irod. Takács Béla: A telkibányai keménycserépgyár parasztedényei (Népr. Ért., 1962).