Toldi-mondakör

az I. (Nagy) Lajos király (uralkodott: 1342–1382) korában élt Toldi Miklós személye köré csoportosult gazdag mondaanyag. Toldi Miklós bihari birtokos nemes, egy ideig zsoldosvezérként Itáliában szolgált, majd hazatérve több vármegye főispánja volt. Feltehető, hogy a személyéhez fűződő mondákat kezdetben Itáliában a vezetése alatt szolgáló magyar katonák terjesztették, majd a Toldi-mondakörhöz csatlakoztak a → nagy erejű hősökhöz kapcsolódó Európa-szerte ismert egyéb mondák is. Első és legrészletesebb forrása Ilosvai Selymes Péter költeménye: Az híres nevezetes Tholdi Miklósnak jeles cselekedeteiről és bajnokoskodásáról való história (Debrecen, 1574) (→ széphistória). A mondakör eredete a magyar filológiai irodalom egyik legtöbbet vitatott kérdése. Legtöbb eleme a középkori francia lovagi epikából származik, jelentékeny az angol hatás, Boccaccio-motívumok is kimutathatók benne. Némely motívumának – pl. a bika megfékezésének – K-európai párhuzamai is vannak az orosz bilinákban és a balkáni Novák-dalokban. A néphagyományban Toldi Miklós alakja Nógrád és Bihar megyében maradt fenn legtovább. Működését mindkét helyen Mátyás korába helyezik és nagy erejét hangsúlyozzák. Ismétlődő motívuma: szekérrúddal fél kézzel mutatja meg az utat a katonáknak. A nagyszalontai hagyomány szerint a Csonka-torony a Toldi családé volt. Ismert monda, hogy Toldi legyőzte a cseh óriást és az is, hogy kiverte a törököt az országból. A Toldi-mondakör – elsősorban Ilosvai feldolgozása nyomán – több irodalmi alkotás témájául szolgált. A legnevezetesebb: Arany János Toldi trilógiája. – Irod. Birkás Géza: Ilosvai Toldija s az olasz és francia Rainouart-mondák (Ethn., 1912); Karácsonyi János: Délszláv eredetű-e a Toldi-monda? (Ethn., 1912); Szendrey Zsigmond: Szalontai mondák a Toldiakról és a Csonka-toronyról (Ethn., 1914); Moór Elemér: A Toldi-monda és német kapcsolatai (Bp., 1914); Tolnai Vilmos: A Toldi-monda és a lovageposzok rokonságához (Ethn., 1919); Solymossy Sándor: A Toldi-monda keletkezése (Irod. tört. Közl., 1924); Korompay Bertalan: Adalékok és jegyzetek a Toldi-mondához (Irod. tört. Közl., 1956).