Tordai-hasadék

az erdélyi Érchegységet átszelő mészkőszakadék, eredetileg beszakadt barlang Torda város közelében, a régi Torda-Aranyos megyében. Keletkezését a monda → Szent László személyéhez fűzi, aki egy vesztett csata után menekülésre kényszerült, s amikor üldözőinek fejszéi már-már elérték, imájára a király háta mögött a roppant szikla ketté hasadt. – Hasonló → eredetmagyarázó mondák, legendák más népeknél is ismertek, történeti személyek kultuszának emlékei, így a Rajna vidékén Nagy Károlyénak. A Tordai-hasadék mondája a vidék más László-mondáin is nyomot hagyott, hatásával magyarázzák Szent László pénze mondájának itteni sajátos átalakulását (nem a kunok dobálják el üldözés közben a rablott aranyakat, hogy gyorsabban haladhassanak, hanem a király az, aki aranyai elszórásával kihívja a kunok kapzsiságát). A hasadék mellett Szent László lova lábnyomát, patkója nyomát is mutogatják, a 17. sz.-ban a patkószegek nyomát is látni vélték. – Irod. Kővári László: Erdély földe ritkaságai (Kolozsvár, 1853); Holik Flóris: Szent László-mondáink és Compostellai Szent Jakab (Kath. Szle, 1923); Berze Nagy János: A Szent László pénzéről szóló monda népmesei kapcsolata (Ethn., 1925).

A Tordai hasadék