Udvardy Cserna (Cherna) János (Zámoly, 1795Heves, 1890) | TARTALOM | udvarlás, faluba járás |
az egykori székely székek egyike, önálló tájegység. A → Székelyföld Ny-i részén fekszik, a Kis- és Nagy-Homoród, a Vargyas patakok, valamint a Nagy-Küküllő és a Fehér-Nyikó völgyében, ill. a fölsorolt vizek mellékpatakainak mentén. Udvarhelyszéket a 12. sz. első felében szállták meg a bihari (telegdi) → székelyek. Korábban sűrű erdő borította, nagyobb részén lakatlan vidék volt. Udvarhelyszék székhelyén, Székelyudvarhelyen tartotta a korai századokban udvarát a székely ispán. Itt folyt a székelyek bíráskodása, peres ügyeinek intézése is, itt tartották a székelyek gyűléseit. Központi szerepére utal a neve és az, hogy a forrásokban és köztudatban gyakran „anyaszék”-ként említik. Udvarhelyszék felszíne hegyvonulatokkal, folyó- és patakvölgyekkel erősen tagolt, ezért több kisebb táj is létrejött a nagyobb tájegységen belül. Ilyenek a → Homoród mente, → Nyikó mente, Gagy völgye. A 1617. sz.-ban önálló közigazgatási egység, ún. fiúszék volt, → Erdővidék egy része, Bardóc-szék és a Székelykeresztúr vidéke Keresztúr-fiúszék néven. A Nagy- és Kis-Küküllő közén fekszik a → Partium, mely valószínűleg később csatlakozott Udvarhelyszékhez. Hozzátartozik É-on a → Sóvidék egy része is. Irod. Orbán Balázs: A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi és népismei szempontból (I., Pest, 1868); A székelykeresztúri múzeum 25 éves évfordulója ünnepi tudományos ülésszakán elhangzott tanulmányok és közlemények Studii şi comunicări... (Szerk. Molnár István és Bucur, Nicolae, Csíkszereda, 1974); Hargita megyei népviselet (Szerk. Kardalus János, Csíkszereda, 1979).