udvaros

öreg mindenes, esetleg fiatal fiú (hetes), aki nem minden esetben lakott a gazda vagy uraság udvarán. A parádés kocsisnak segített, kocsit mosott, disznót etetett, sepregetett. Élelmet és évenként pénzjuttatást kapott. Hódmezővásárhelyen az udvaros dolga volt, hogy a háziasszonynak segítsen a piacon vett árukat hazaszállítani. Levelet, üzenetet vitt ide-oda. Ha nem volt családja, háza, az istállóban, kamrában húzódott meg. – Irod. Kiss Lajos: A szegény ember élete (Bp., 1939).