ujjhúzás

a vetélkedő játékok egyike. Egymással szemben álló két falusi legény jobb kezük középső ujjával az asztal felett összeakaszkodik, s balkezüket, lábukat az asztalnak feszítve teljes erejükkel azon vannak, hogy egyik a másikat átrántsa a maga oldalára. Az ujjhúzás gyakran civakodássá fajul. Ujjat húz valakivel szólásunk a játék és a civakodás emlékét őrizte meg. Az ujjhúzás az Alpoktól a lappokig Európa nagy részén ismeretes. A játék egyik változatát 1555-ben Oleus Magnus képen is megörökítette. Az ujjhúzás kiskunsági változata a farkasnyakhúzás, amelyet úgy játszanak, hogy két pásztor négykézlábra áll, a fejük majdnem összeér. Ekkor kötelet vetnek a nyakuk köré, amit a szájukban levő fadarab is tart, hogy a kötél a tarkóról ki ne akadhasson. Az ellenfélnek fartatni kell, vagyis hátrafelé mozogni, hogy egyik a másikat magával rántsa. Aki a másikat magával húzza, az a nyertes. Móricz Zsigmond Úri muri c. regényében és annak színpadi változatában a juhtartó gazdák elnöke és jegyzője fejjel megy egymásnak s így tusakodnak, öklelődznek. Az ilyen tusakodás is az ujjhúzáshoz hasonló vetélkedő játék.