unokatestvér

a testvérek gyermekei. Lehetnek elsőunokatestvérek, unokák, elsőunokák. Ezek gyermekei másodunokák, másodunokatestvérek. A dédunokák harmadunokatestvérek, harmadikunokák. Az unokatestvérek egymásnak unokabátyjai, unokaöccsei, unokanénjei, unokahúgai. – Az unokatestvér kifejezés mellett a paraszti szóhasználatban általános még a testvérgyerek (elsőunokatestvér), a testvérgyerek másodíziglen, testvérgyerek nagyapárul, nagyapám fiának a lánya vagy csak a rokonsági fokozatot jelölve, harmadik ágazat stb. – Az unokatestvérséget addig tartják számon, ameddig a rokonságot, az unokatestvérek feleségeikkel, felmenőikkel, gyermekeikkel tulajdonképpen a → rokonságot alkotják. Nyitra környékén és a bukovinai székelyeknél hetedíziglen is számon tartották a rokoni kapcsolatot. Ma általában másod-, harmadíziglen tartják a rokonságot vagy az unokatestvérséget. – Az unokatestvéreknek joguk volt a lakodalmi meghíváshoz, tisztségviseléshez (a nyoszolyólányok a lány barátnők és az unokatestvérek voltak), részesültek a lakodalmi ajándékokból. Kötelességük az asszony-unokatestvéreknek, ha gyermekágyat feküdtek, egymásnak ebédet vinni. A kiscsaládok erejét meghaladó munkáknál egymást segítették, egymásnak kölcsönt adtak, anyagilag, erkölcsileg jótálltak egymásért. A segítségeket viszonozták egymásnak. – A paraszti társadalom differenciálódásával a hagyományos rokoni kapcsolatok háttérbe szorultak. A család elszegényedett ágának leszármazottait a jómódú rokonok lenézték, a kölcsönös segítséget, összetartozást megtagadták, „felmondták a rokonságot”. (→ még: unoka)